Blues ugyanúgy, de mégis másképp
A blues jelenleg inkább underground műfaj Magyarországon. Ám vannak olyan kitartó zenészek, akik akár az árral szemben is úsznak.
A zenefogyasztási szokások ellenére még mindig kézbe vehető, megfogható, szagolható és akár ajándékba adható albumra igényes, hallgatható zenét játszanak. Egyik ilyen zenekar a Garda-Benkő duó, az interjú apropója pedig, hogy december 19-én megjelent az új lemezük. Ismerkedjetek meg Garda Zsuzsával (ének) és Benkő Zsolttal (gitár).
Bemutatnátok magatokat azoknak, akik még nem ismerik a zenekarotokat?
Zsuzsa: Immár 8 éve vagyunk a blues magyarországi nagykövetei így együtt. A Janis Joplin Emlékzenekar egy koncertjén ismerkedtünk össze – Zsolti ott volt vendégművész. Akkoriban épp mindketten blues duót szerettünk volna, és társat kerestünk ehhez. Rögtön tudtuk, hogy megtaláltuk a megfelelő kollégát! Kiderült a próbák során, hogy az együttműködés is nagyon gördülékenyen megy, hasonlóak az elképzeléseink.
Zsolt: Érdekes út a duóban való muzsikálás, máshogy működnek a dolgok mint egy zenekarban. Mindketten ráéreztünk ennek a formának a szabadságára, és mivel erő van bőven bennünk, nem féltünk, hogy a hiányzó hangszerek miatt nem tudunk teljes produkciót nyújtani.
December 19-én megjelent „Csak az eső” című kislemezetek. Mennyire bátor vagy jövedelmező dolog manapság CD-t kiadni? Gondolom, semennyire. 😀
Zsuzsa: Bátor, mert nem jövedelmező! 😀 Magasak a járulékos költségek és így a lemez árát is meg kell kérni. Igaz, CD-t már nem divat vásárolni, de a mi rajongói korosztályunk még ebben nőtt fel: bakelit, kazetta majd CD. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az internetes letöltéseink minimálisak, de az összes CD-nek gazdája lett az első lemezből is! Reméljük a kislemez és a tavasszal megjelenő nagylemez is ilyen népszerű lesz a köreinkben! Illetve azért titkon reméljük – és teszünk is érte – hogy az internetes letöltések is fellendüljenek!
Zsolt: Ez csak viszi a pénzt, de nem ez a lényeg. Engem a letöltések nem érdekelnek, bakelitet kellene kiadni újra, Amerikában már veri a CD-t az újra felfedezett bakelit lemez. Talán a következő lemezt megpróbáljuk úgy is.
A produktum, a jeladás, a létezés nyomai…örömforrás a hallgatóknak, hangulatok, amik talán jókor jó helyre érkeznek…
Nektek mit jelent a blues zene?
Zsuzsa: Én nem nagyon ismertem a blues-t Zsolti előtt. Ő mutatott meg sok előadót, illetve a vele való munka hatására kezdtem én magam is kutakodni, csemegézni a YouTube-on. Most már a blues jelentős részét teszi ki az életemnek, bár nem vagyok olyan tudós benne, mint Zsolti – én csak a rajongói státuszban maradtam meg. Imádom a finomságát, egyszerűségét. Szinte minden alkalommal, mikor olyannal beszélgetek, aki nem ismeri a blues zenét, megkérdezik, hogy nem unalmas-e? Hát, nem! Sőt, rokonságot mutat az összes természetes zenével: rock, rockabilly, soul, funky, jazz (természetesen), rock n’ roll, country…. A blues minden műfajok atyja. Ha valaki úgy gondolja, unalmas, kattintson rá egy John Mayer, Stevie Ray Vaughan, Kenny Wayne Shepherd, Sharon Jones klipre YouTube-on, és nagyot fog nézni… 😀
Zsolt: A blues egy életérzés is, zenei forma és zenei stílus is egyben. Komplex, mint maga az életünk. 35 éve foglalkozok a blues-zal. Nekem az életem.
Kinek ajánljátok a zenéteket, van állandó rajongói bázisotok?
Zsuzsa: Kissé progresszíven állunk a blues-hoz, hiszen az egy szál elektromos (!!!) gitár, plusz ének felállás anno majd’ 10 éve egyáltalán nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Szeretjük azt hinni, hogy egy kicsit mi voltunk ennek a hazai meghonosítói. Szóval a zenénk azokhoz szól, akik kicsit vájtfülűbbek, de az egyszerű, egyértelmű blues dallamvilág miatt természetesen nem kell zenetudósnak lenni, hogy befogadja az agy és a szív. Bár kissé szokatlan ez a felállás sokaknak, de mindig pozitív a visszajelzés a koncerteken. Rángattak már el barátai diszkó stílust kedvelőt, és konkrétan DJ-t is, aki aztán a blues-ra nyitott emberként tért haza… Olyannyira, hogy egy tehetséges, fiatal DJ elkezdett Zsoltihoz járni gitározni, hogy tisztában legyen az akkordokkal, harmóniákkal, mert arra jutott, hogy ez fontos lehet egy DJ-nek is, ha keveri a zenéket!
Zsolt: Nincs célzott közönségünk, de a tapasztalat alapján a 35 alatti generációnak nincsenek a zenénkhez köthető emóciói, így szimpátiát kapunk ugyan, de megértést, összekacsintást bizonyos dolgok kapcsán inkább a 40+-tól egészen a 70+-ig. De ez sem jelent semmit, el kell jönni meghallgatni, majd az dönt!
Mennyire nehéz manapság a tehetségkutatókból áradatként kikerülő fiatalokkal felvenni a versenyt? Kell-e, lehet-e egyáltalán?
Zsuzsa: Én, mint e műsorokat megjárt (és meg is jártam valóban…) azt mondom, hogy ignorálni kell. Igen, nehéz a zeneipar ellenében saját, kreatív, egyedi dolgot létrehozni. De érdemes! Kell, hogy fennmaradjon egy a kis láng, ami mi vagyunk! Hátha egyszer ebből lobban újra a tűz… Én hiszek benne, hogy az emberek előbb-utóbb felébrednek ebből az éber kómából és ők maguk fogják eldönteni, kiválogatni, mit akarnak, mit szeretnek, és mit nem!
Zsolt: Nekünk megvan a dolgunk, azt kell elvégeznünk a lehető legjobban. Ennyi!
Külföldre jártok koncertezni? Ott -ha jól gondolom- sokkal jobban szeretik és elismerik ezt a műfajt.
Zsuzsa: Három koncertturnénk volt Csehországban. Érintettük Németországot, Ausztriát és Szlovákiát is. Sajnos azt kell mondjam, igazad van. Nem kell nagyon messzire menni, elég csak Csehországba. Ott mindennek cseh neve van, a kluboknak, abc-nek, áruházaknak, kocsmáknak… Ha esetleg mégis az itthon olyannyira majmolt angol neve van valaminek, akkor alatta ott a cseh név is! Láttunk ilyet. Az emberek zenei stílusa is sokkal széleskörűbb, mert az ottani rádiók többféle műfajt is sugároznak! A helyi kereskedelmi rádiókban rengeteg a hazai dal. Nagyon szeretik a hardrockot és a countryt! Ezek sokszor szerepelnek a rádiók repertoárjában. Egyelőre még több az élőzenés klub is, de ottani barátaink arról mesélnek, hogy egyre rosszabb a helyzet kint is… Viszont ismerik a bluest, a neves blues előadókat. Például az itthon szinte teljesen ismeretlen Janis Joplin ott ismert név! Ez Németországra is igaz és részben Szlovákiára is.
Nekünk személy szerint nagy sikereink voltak kint. Egész más a klubok felszereltsége, hozzáállása. Ott egy kis, 5-6 asztalos klubban is van hangcucc. Keverővel, hangfalakkal. Itt még a nagyobb klubokba is mi visszük ezeket. Ott alapvető a catering (a zenészek ellátása) – már csak tiszteletből sem hagytak minket fizetni, sőt, mindenhol biztosították a szállást, étkezést. Ez itthon szinte elképzelhetetlen, bár néhány helyen adnak a zenészeknek üdítőt, vizet, néhol még esetleg egy-két sört is! 😀
Zsolt: Sok helyen megfordultam a pályám során, általános a “messziről jött ember” effektus. Tisztelnek, hogy odautaztál, és neked érdekes szórakoztatni őket. Általában ez mindig jól sikerül és szép emlékek maradnak a külföldi utakról. De alapvetően nekem itt kell teljesítenem ebben az országban, és ez így is lesz! Természetesen egy-egy kirándulás jól esik, de itt él az a pár száz vagy talán ezer ember, akinek folyamatos igénye van arra muzsikára, amit művelek, ez hajt tovább, és ösztönöz alkotó munkára!
Ha már külföld, akkor ejtenétek pár szót a nagy kedvenceitekről? Akár régi, akár mai előadókról.
Zsuzsa: Én már említettem párat, a nemrég elhunyt Sharon Jones, vagy a fiatal és méltán népszerű John Mayer… De jelenleg a legnagyobb blues hősöm Keb Mo! Kifinomult, érzékeny, egyszerű zenéjébe teljesen beleszerettem. És akinek megmutatom, az is!
Zsolt: Ha valaki érdeklődik manapság egy bizonyos stílus iránt, akkor hamar megtalálhatja azokat a mára már internetre költözött újságokat, szakmagazinokat, melyek továbbra is sokat tesznek azért, hogy ha valaki igazán említésre méltó, akkor arról tudjunk is. Ajánlom a következő oldalakat kiindulási pontként:
http://www.bluesmusicmagazine.com/
https://livingblues.com/
https://www.bluesmagazine.nl/
Szerintetek hogyan lehetne az igazi zenét újra megkedveltetni az emberekkel?
Zsuzsa: A médiának nagyon nagy szerepe van abban, hogy az emberek ennyire agymosottak. Felelős médiára lenne szükség! Hidd el, ha 3 hónapig igényesebb zenéket játszana az összes rádió, tévé stb, az embereknek átállna az ízlése. Persze a család szerepe ebben is nagy, mint sok minden másban. Nagyon sok fiatal szülővel jön koncertre, mert nekik ők mutatták meg ezt a zenét, miattuk szerették meg.
Zsolt: Ha az emberek érdeklődése tágabbra nyílik, mint amit a média nyújt, akkor óhatatlanul olyan dolgokra bukkannak, ami kínálja a személyes felfedezés izgalmát! Előadások, klubkoncertek, kiállítás-megnyitók, alternatív színházi előadások, rendezvények! Menni kell, ha van igény, és kiderül mennyi minden van még a világban amiről nem tudunk…
Hol lehet veletek találkozni? Illetve hol vásárolható meg a lemezetek?
Zsuzsa: Koncertjeinket mindenki megtalálhatja (a regisztráció nélkül is látható) Facebook oldalunkon.
A lemezek megvásárolhatók koncerteken, valamint a dalok meghallgathatók ingyen, és letölthetők nagyon jutányosan minden ismert portálon keresztül: Deezer, Spotify, iTunes, GooglePlay, Amazon, dalok.hu. stb.
Zsuzsi átütő énekhangját, Zsolti virtuóz gitárjátékát és stand-up comedy-szerű összekötőszövegeit mindenképp érdemes élőben is meghallgatni, erre legközelebb január 21-én 20 órától a Bújdosó kertben lesz lehetőség.