Malátaszagú nosztalgia

Ki az, aki kiskorában nem kortyolt bele sunyiban apu sörébe, és utána nem azt állapította meg, hogy de rossz, keserű íze van, én ezt sosem fogom szeretni? Na, ekkor nem is tévedhettünk volna nagyobbat. Ahogy növünk fel, úgy ismerkedünk meg egyre jobban a sörrel, látjuk a reklámokban, a felnőttek kezében, és így később persze újra megkóstoljuk… aztán már ott tartunk, hogy a mi kezünkben is ott ékeskedik a korsó, benne a folyékony arannyal, és jóízűen kortyolgatjuk.

Onnan jött most nekem ez a sör utáni nosztalgia, hogy voltam a Dreher Sörgyárak Sörutazás programján, ahol a túravezetőnk körbevezetett minket az egész gyárkomplexumban, végignéztük a sörkészítés legfontosabb állomásának helyszíneit, a főzéstől kezdve, az erjesztésen keresztül a végső csomagolásig. 

De magáról a sörutazásról a későbbiekben bővebben írok, jöjjön

először egy kis sörtörténelem.

A sör egyidős a civilizációval. Az emberiség valószínűleg előbb ivott a sör kezdetleges formájából, mint a borból, és előbb készítették el az italt, mint a pékek a cipójukat. Először a sört gabonából gyúrt sörcipóban cefrézték, erjesztették, mai formáját, stílusjegyeit az 1700-as években nyerte el. 

Kr. e. 4000-ből származik az első bizonyíték, ami szerint Mezopotámia népe előszeretettel sörözgetett – még az is lehet, hogy előbb volt a kezükben sör, mint kapa. Mivel sokan foglalkoztak gabonatermeléssel, így nem is csoda, hogy többfajta sörrecept is ránk maradt ebből a korszakból.

Az ősmagyar ser kultúrája

Térjünk át egy kicsit hazánkra, az ősmagyar történelemre. Sokan ősi sörivó népnek tartják a magyart, őseink előbb ismerték a sört, mint a bort. Mivel a magyar vándorló nép volt, ezért számukra sokkal egyszerűbb volt a néhány hónap alatt megérő gabonát termeszteni, mint a több időt igénylő szőlőt. A szláv népekhez, a magyarok tanítóihoz Babilonból jutott el a sörfőzés. Ők már általánosan használták a komlót az árpa vagy malátalé ízesítéséhez.

A magyar államalapítás után megjelent a házi sörfőzés, melyre leginkább a nyugati országok voltak hatással. Egyre jellemzőbb volt, hogy csak árpából és a belőle készült malátából főzték a sört, amit komlóval fűszereztek. A Pannonhalmi Főapátság levéltára őrzi Magyarország első írásos emlékét a sörfőzésről.

A XIV. századig házilag készítették a sört és ez elsősorban az asszonyok dolga volt, a jó sör ugyanis a ház asszonyát minősítette. A sör jelen volt a mindennapokban is, és elsősorban gyógyító vagy tápláló italként fogyasztották, nem mint alkoholt. Ilyen volt például a sörtea, melyet megfázás, torokfájás kezelésére itattak a beteggel, komlóval fűszerezve pedig álmatlanság ellen adták. Ma már nagyot néznénk, ha megfázásra anyu gyógyszernek sört hozna, de az biztos, hogy pár sör után elfelejtenénk a megfázást.

1840-es ipartörvény alapján született meg a Pesti Serrendtartás, mely kimondta, hogy a servám befizetése mellett minden pesti polgár szabadon főzhet sert. 1844-ben Schmidt Péter építette az első szabad sörfőzdét Pesten, a kőbányai telepen raktározta sörét. Ebben az időben, 1854-ben a Jászberényi úton megindult sörfőzde lett Magyarország első sörgyára, mely ma is termel, a Dreher Sörgyárak Zrt. gyáraként, itt történik a varázslat.

Végül: a sörutazás

Ne aggódjatok, nem felejtettem el a sörutazást. Először is, mivel még sosem voltam egy ekkora sörgyárban, nem tudtam elképzelni, hogyan is néz ki, de amint elkezdődött a túra, rájöttem, hogy én teljesen máshogy képzeltem el a sörgyárat, mint ahogy valójában kinéz. Hihetetlenül komolyan van megtervezve és felépítve az egész gyár és az eszközök is a legmodernebbek. A sörkészítés szakaszai pedig nagyon precízen vannak megtervezte, a legkisebb lépéstől a legnagyobbig. És itt jöttem rá, hogy tényleg az ókorra visszavezethető italról van szó, amelynek a készítését az idők során tökélyre fejlesztettek, és most itt tartunk, a mai formájánál.

A sörutazás is a készítés helyszíneit mutatja be, a túravezetőnk elképesztő adatokkal ismertetett bennünket, mind a különböző silók, élesztőkádak és más eszközök befogadóképességével kapcsolatban, mind a gyártott sör mennyiségével kapcsolatban. A túra első helyszíne a sörmúzeum volt, ahol különböző eszközök, képek, érdekességek voltak kiállítva. Mint kiderült eleinte a Dreher nem csak sört, hanem édességet, csokit és kekszet is gyártott. A gyár hatalmas, bárhova is mentünk mindig fölénk magasodtak a különböző tartyálok és sörkészítő berendezések. Elmondta, hogy nyáron, amikor elindul a Sziget Fesztivál iszonyú mennyiségű sört termelnek és szállítanak. A Dreher Sörgyárban készül a Dreher sör, és annak többféle változatai, az Arany Ászok és a Kőbányai. A vállalat forgalmazza a Pilsner Urquellt, és licenc alapján készül itt a Hofbräu München és a Kozel is.

A túra végén lehetőség volt sörkóstolásra a dolgozói pubban, ami 2 pohár sört foglal magában. A dolgozóknak munka utáni levezetésre tökéletes helyszín a pub, de minden munkás 3 havonta kap 2 rekesz sört is ajándékba. A kis pub nagyon barátságos volt, mindenhol Dreher feliratú táblák, rágcsálnivalók, hosszú asztalok, kicsit füstös volt az egész környezet, nagyon hangulatos volt, mintha csak egy filmben lennénk. Ittunk egy pohár Dreher Bakot – ugye ez a barna sörük -, ami isteni volt, meg egy sima, Classic világosat a végére.