Legendák nyomában

Gondolkoztatok már azon, hogy mennyi felesleges dolgot csinálunk életünk során? Nem, most épp nem arra gondolok, hogy az iskolában megtanultuk, mi az a kovalens kötés, vagy hogy a reciprok függvény képe a hiperbola, ami persze nagyon fontos egy matematikus vagy fizikus számára, de a hétköznapi életben én eddig nem sok hasznát vettem. 

Sokkal általánosabb dolgok járnak a fejemben, amiket megszokásból, automatikusan teszünk, mondunk, és a berögződésnek hála, bele sem gondolunk az értelmükbe. Szinte már-már babona is lehetne, de ezeknek legalább nem tulajdonítunk varázserőt. Tipikus legendák.

A kiskanál és a pezsgő esete

Kezdjük rögtön a legalapvetőbb kamu tézissel, nevezhetnénk hoaxnak is, de ez már az internet előtt létezett. Ha a pezsgősüvegbe kiskanalat teszel, nem megy ki belőle a szénsav. És már csattan is a tenyerem a homlokomon, miközben összeszorított fogakkal húzom a számat, azon gondolkozva, hogy ezt vajon ki, hogyan találta és kísérletezte ki? Saját empirikus megfigyeléseimmel igazolhatom, hogy a szóban forgó módszer tök hülyeség, de hogy ne tűnjek álokoskodónak, azért utánaolvastam és kiszűrtem a lényeget, hogy a felbontott pezsgőből ugyanannyi szénsav távozik kanállal, mint kanál nélkül. És mert minden vicc alapja igaz, van egy kisbetűs rész a történetben: kivéve, ha a kiskanál ezüstből készült. Tudniillik a felbontott üvegből kipárolgó szénsav helyére levegő kerül, ami idővel felmelegíti a megmaradt pezsgőt. Az ezüst viszont jól vezeti a hőt, és könnyebben lehűti a megmaradt italt. Hidegebb folyadékban pedig jobban oldódnak a gázok (értsd, nem mennek ki buborék). És voilà, ha így magyaráznák a fizikát, egyből nem tűnne olyan haszontalannak, nemdebár? Már csak két kérdés maradt a témával kapcsolatban: az egyik, hogy hány háztartásban lelhető fel ezüst eszcájg, amit hajlandóak vagyunk belerakni egy bontott pezsgőbe, és hogy miért marad egyáltalán pezsgő az üvegben?
7930966_l-610x405

Hideg (él)elem

Mióta az ember feltalálta a tüzet, nem kell nyers húst ennünk bogyókkal. Aztán az ember felfedezte, hogy a húsnak bizony jót tesz a hideg, és roppant sok év kemény munkájával megalkotta a hűtőszekrényt. Elkényelmesedett a világ, lettek tévék, és az ember rájött, hogy élete fontos részét képezi a távkapcsoló, így megalkotta a ceruzaelemet. Majd kifejlett logikával összekapcsolta a húst az alkáli elemmel, és hosszabb szavatosságot remélve, bekerült az elem a hűtőbe. Feleslegesen. Az van, hogy az elemnek nem tesz kifejezetten jót sem a hűtés, sem a fűtés, így se hűtőbe, se sütőbe nem kell pakolni. Egyszerűen csak a csomagolástól kell megfosztani, és addig kapcsolgatni a szolgáltatók által megadott adók között, amíg lehet. De ha a kanalas pezsgőnél volt kisbetűs rész, annyit jegyeznék meg ennek a mondának a védelmében, hogy bizonyos lítium alapú akkumulátorokat valóban célszerű száraz, hűvös helyen tartani, azonban ez egyáltalán nem érinti a hagyományos elemeket. A hűtő inkább maradjon a húsok és az ezüstkanalas pezsgők terepe.

Sárgarépa, rigófütty

Ez a két szó egy mondatban legfeljebb a szép kiejtést gyakorlóknak nyújthat némi segítséget. Gyermekkorunk egyik legnagyobb kamuja, hogy „Edd meg a répát, attól tudsz majd fütyülni.” Együnk is répát, mert sok benne az A-vitamin, meg a béta-karotin, ami jó a bőrnek, tisztítja a beleket, erősíti a lépet, javítja a hasnyálmirigy működést, fokozza az anyagcserét, és még nagyon sok dolgot tesz, csak a fütyülésre nincsen semmi, de tényleg semmi hatással. Feltúrtam az internetet, hogy találjak valamiféle magyarázatot ebben az ügyben, de úgy tűnik, senki nem tudja, hogy ki és miként hozta összefüggésbe a két dolgot. Láttatok már füttyögő nyulat? Hát én sem. Egyetlen módon javíthatja a sárgarépa a füttyszót, ha répaevés után sokat gyakoroljuk. De ebben ennyi van, nincs kisbetűs kiegészítés.

Paraj és a muszkli-bumm

Egy másik gyerekkori rémmese a spenót és az izomzat növekedését hivatott összekötni, miszerint „Edd meg fiam a spenótot, hogy erős legyél”. Mint Popeye. A szerencsétlen gyerekben viszont egyetlen dolgot erősít a spenót, mégpedig az utálat érzését. A sárgarépával szemben ennek az áligazságnak van alapja. Jobban mondva, egy totális, végzetes félreértés, amivel a mai napig terrorizálják a kölyköket. Történt ugyanis, valamikor a 19. században, hogy egy, a spenót vastartalmát kutató (nem brit) tudós merő véletlenségből rossz helyre rakott egy tizedesvesszőt. A spenótnak ugyanis valóban magas a vastartalma, ami jót tesz az izomzatnak, de nem olyan kiugró az érték, hogy ennek mesés hatása legyen. Pont egy tizedesvesszőnyivel kevesebb, mint ahogy első körben hirdették. Aztán persze hiábavaló volt a pár évtizeddel későbbi módosítás, a pletyka elterjedt, Popeye berobbant, az anyák rászoktak, a legenda megmaradt. Lényeg a lényeg: a spenót jó, a spenót tápláló, de nem lesznek olyan életszerűtlen dudorok az alkarunkon tőle, mint a rajzolt, pipázó matróznak.POPEYE-3
Leégésre tejföl

Népgyógyászat. Vagyis inkább egy tipp, amit a nagyi mondott, akinek valószínűleg az ő nagyija mondta. De igazából a rákvörösre égett bőrt tejföllel bekenni nem annyira jó, mint amennyire régi szokás. Persze, hideg, és mint ilyen, jól esik a bőrnek, de olyan baktériumokat tartalmaz, amik kifejezetten károsak az égési sérülésre. Szóval nagyobb bajt okozunk vele, mint ha nem kenjük rá, úgyhogy inkább nőjjük ki és kerüljük el. Mindamellett én gyerekként inkább éreztem magam egy fura, nagy lángosnak, mint gyógyuló emberpalántának.

Csuklik? Ha frászt kap, majd jó lesz!

Hát vagy nem. A csuklás semmi más, mint a rekeszizmok sorozatos és görcsös összehúzódása. Nem azért van, mert valaki emlegetne, és főleg nem az a legjobb megoldás, ha megijesztenek. Hatásos lehet a visszatartott levegő, a sok kis korty víz, vagy a kiskanál cukor, de meglepetésszerűen rákiabálni az emberre ijesztgetés céljából inkább csak kellemetlen. Ha meg szívrohamot kap egy hangsúlyos „húúú”-tól, az végképp kínos.

Ha félrenyelsz, még meg is verlek

Hurrá. Nincs is annál jobb érzés, mint amikor görcsösen próbálod kiköhögni a rossz helyre ment falatot, és valaki mindeközben még le is veri a vesédet. Ennél még egy kedvesen odavetett „kucc-kucc” is jobban esik, persze, csak ha nem áll fenn a fulladás veszélye. Olyankor inkább a fent említett rekeszizmokon kell hátulról pár erőteljes mozdulatot végezni, de a hát ütögetése mindenképp rossz ötlet.

Talán ezek a legalapvetőbb hétköznapi tévedések, félreértések, kamuk, fantazmagóriák. Persze, a lista nem teljes, kíváncsiak lennénk, Titeket mivel vezettek még félre? Írjátok meg, és ígérjük, utána nyomozunk!