Lehet kólával hajat mosni, csak semmi értelme

Ez a cikk a nevetséges házi praktikák kigúnyolásának indult, de a fogyasztói társadalom kritikájává nőtte ki magát.

Nemrég elterjedt egy mendemonda, miszerint ha kólával hajat mosol, izgalmas, szélfútta hatású frizurád lesz tőle. A videók szereplői (hiszen a kísérletet végző lányok véletlenül mind vloggerek – rajtuk kívül megcsinálta ezt bárki?) odavannak a látványos változástól, bár véleményem szerint alig történt valami – az én tök egyenes hajam ugyanígy néz ki, ha nem szárítom meg rendesen, de ez most mindegy. Illetve nem mindegy: a legújabb kólás őrület felelevenítette bennem a többi idióta kólás praktikát, amelyek úgyszintén látványos eredménnyel kecsegtetnek, valójában mégis hatástalanok, céljuk inkább az ijesztgetés. Egy másik csoportba tartoznak azok a kólás kísérletek, melyek kifejezetten látványosak, de hogy mit bizonyítanak, rejtély.

A kólát meginni már nem trendi: használd inkább rozsda ellen (hatástalan), polírozásra (valóban látszik valami), vécétisztításra (semmi változás), vagy főtt tojás hámozására (ehhez csupán egy évre van szükséged). Hogy a kóla állítólagos maró hatása mit bizonyít, nyilvánvaló: az egészségkárosító voltát. Hiszen ha képes a rozsdát leoldani, mit művelhet a szervezetünkkel?! A legismertebb hiedelem minden bizonnyal az, hogy ha beleteszel egy pohár üdítőbe egy fogat vagy csirkecsontot, másnapra eltűnik. Kipróbálta ezt bárki? Természetesen igen, de „csak” a youtube-on – itt az látszik, hogy 24 óra alatt a fog nem tűnt el, csak kissé károsodott. Cinikus vagyok, de ezzel persze nem azt akarom állítani, hogy a kóla egészséges – nyilvánvaló, hogy tele van cukorral, de jóformán minden összetevője „egészségtelen” (még a víz is lehet halálos, ugye). Az ezt övező rémhírek viszont nevetségesek – meg lehet próbálni lejáratni ezt a terméket, de úgysem fog sikerülni. Ha nem tetszik, ne idd, ennyi. Ez az oldal gyűjtötte össze legrészletesebben a kóla-problematika ágait-bogait.

A háztartási trükkök mellett végtelen a vicces kólás kísérletek száma is. A mentos+kóla (+Nutella+Durex) kombót mindenki ismeri; ez csak a jéghegy csúcsa. A kólát fel lehet forralni, gázzal feltölteni, tejjel összekeverni. Bele lehet tenni két hónapra egy nyers tojást. Sőt, a kedvencem: kólával le lehet önteni egy iPhone-t is. Csak az a kérdés, hogy minek?

Az utóbbi példa már olyan szélsőséges, hogy muszáj megállnunk: mi készteti arra az embereket, hogy fogyasztás helyett ilyesmire használják a piros dobozos üdítőt? A válasz egyszerű, a kóla maga a kapitalizmus: a világ minden részén megtalálható, a nyugati kultúra erőszakos terjesztésének szimbóluma, ezt tükrözi a cocacolonization (cocakolonizáció) kifejezés is. Ha ugyanis azt mondom, kóla, elsőre mindenkinek a Coca-Cola jut eszébe – nehéz lenne ennél ismertebb és hírhedtebb brand-et megnevezni. A legendás hidegháborús viccben is Coca-Cola mintázatúra festették a holdat az amerikaiak, ugyebár. A kólával kísérletezők pont ezt az ikonikus jelleget használják ki: ha ezzel (szinte kizárólag a Coca-Colával) csinálsz valamit, teljesen mindegy, hogy mit, garantált a 15 perc hírnév. Fejeld meg egy másik ikonikus termékkel, az iPhone-nal: az érdeklődés hatványozódik. (Az Apple termékekkel kísérletezők száma megegyezik a kólásokéval.)

37

Vagyis ezzel az itallal csak a paranoid egészségmániások és a magamutogató youtube-osok foglalkoznak? Ezek után ki az, aki meg is issza? Valószínűleg a piros-fehér főhadiszálláson még nem izgulnak túlzottan, hiszen voltaképpen mindegy, hogy a szomjunkat oltjuk vagy „olcsó” tisztítószernek használjuk a kólát – így is, úgy is a kosarunkban landol.