Szobordöntés Futballisztánban

A klubhűség a futballisták közt olyan manapság, mint a hipsztereknél a borotvált orca: ritka. Nagyon ritka. Éppen ezért lenne érdemes megbecsülni azokat a labdarúgókat, akik képesek évtizedeket lehúzni ugyanannál a csapatnál csak azért, mert nem érzik helyénvalónak, ha más egyesület dresszében grasszálnak a két tizenhatos között vagy a kapu előtt.

Szerző: Földi Bence

A mostani nyári átigazolási szezon mégis a klubhűség sárba tiprásáról szólt. Kezdődött azzal, hogy egy férfiú, aki közel három évtizedig játszott egy helyen és másfél évtizedig volt csapata kapitánya, bejelentette: vörös mezét hófehérre cseréli. A Liverpool középpályását, Steven Gerrardot – aki az angol bajnoki címen kívül lényegében mindent nyert –, korábban csábította a Chelsea és a Real Madrid is, mégis kitartott. Most, hogy már inkább hátrány volt a szerepeltetése – 35 éves játékosról beszélünk –, mint előny, ő maga döntött úgy, hogy lelép, és a minap be is mutatkozott új csapatában. Sokaknak különösen fájó volt látni egykori bálványukat a Los Angeles Galaxy fehér szerelésében – köztük nekem is.

Bastian Schweinsteiger

Gerrardhoz hasonlóan önként hagyta ott első profi klubját a német világbajnok, Bastian Schweinsteiger. A Bayern Münchenben másfél évtizedet lehúzott középpályás idén már a harmincadik gyertyáját fújta el szülinapi tortáján, már mindent megnyert hazai szinten, így nem csoda, hogy kihívásra vágyott. Schweini végül igent mondott korábbi edzője, a holland Louis van Gaal hívására: az angol rekordbajnok Manchester Unitednél folytatja. Jó eséllyel a jövő évi csapat köré épül, a Premier League egyik legjobb játékosa lehet. A United drukkerei ismét bajnoki címről álmodozhatnak – más kérdés, hogy a Bayern szurkolói eközben könnyeiket törölgetik a párnáikkal.

Volt azonban olyan klublegenda is a közelmúltban, aki nem önként távozott szeretett egyesületétől – negyed évszázadig tartó szolgálatot követően. Mesébe illő módon, iskolai kikérővel ült először csapata kispadján egy Bajnokok Ligája-találkozón Iker Casillas. Tinédzser volt ekkor, nem sokkal később már ő védte a Real Madrid kapuját, és az elmúlt közel két évtizedben csak időszakosan keveredett el a gólvonalról. A világ egyik legjobb kapusává érett, aki csapata és a spanyol válogatott kapitányaként mindent megnyert. De tényleg. A klubelnök Florentino Pérez azonban nem kedvelte, állítólag azért, mert nem elég magas. Az nem számított, hogy Casillas kivédte az ellenfelek szemét és az utóbbi időben zokszó nélkül tűrte, ha nem vele kezdődött a csapat összeállítása. Ajtót mutattak Casillasnak a Realnál, ő pedig sírva jelentette be utolsó sajtótájékoztatóján, hogy a portugál FC Portóban folytatja. A semleges futballszerető ember pedig nézte a képsorokat – bosszankodva, hiszen járt volna egy búcsúmeccs – és azt hazudta magának, hogy por ment a szemébe.

casillas

Iker Casillas

Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy ennél durvább már nem lesz, téved. A német válogatottban is számtalanszor szerepelt, szélsőként és szélső védőként is bevethető Marcell Jansennel szerződést bontott klubja, a Hamburger SV. Erre akkor sincs mentség, ha Jansen nem úgy focizott az utóbbi időben, ahogy régen, a klub pedig épphogy elkerülte a Bundesligából való kiesést. Jansen elkeseredett reakciója azonban mindent visz: a 29 éves játékos ahelyett, hogy elment volna focizni máshová – nyilván lett volna ajánlata – inkább úgy döntött: nem húzza magára más klub mezét, hanem visszavonul. Pedig ő a fentiekkel ellentétben nem kizárólag itt focizott: korábban a Borussia Mönchengladbachban és a Bayern Münchenben is megfordult.

(És akkor még nem is említettük Xavit a Barcából Sebastian Kehlt a Dortmundból, Petr Cech-et a Chelsea-ből, vagy az edzők közül Jürgen Kloppot, aki már hét éve vezette a Borussia Dortmundot, amelynek korábban játékosa is volt.)

Korábban többször hangoztattam már, hogy a sportolók nemcsak a pályán güriző emberek, hanem példaképek is. A fentiek példája azt mutatja: fontos érték a hűség, ám a mai futballsztárok között már csak kevesen vannak, akik kihúzzák egy klubnál. Gondoljunk csak bele: Cristiano Ronaldo már három különböző országban is játszott, Zlatan Ibrahimovic egész Európát körbefocizta. Persze akad azért üdítő kivétel: az argentin Lionel Messi egész fiatalon kezdett a katalán Barcelonában focizni, klubját pedig nem hagyta el. De tudjuk: van az a pénz.