Vissza a jövőbe – Marty Mcfly nagyot fog csalódni

Mikor Marty McFly megérkezett 2015-be a Vissza a jövőbe második részében, olyan csilivili kép fogadta, amiről mi, akiknek ez a jelenünk, csak álmodhatunk. Összeszedtük hát a film alapján azt az öt dolgot, aminek nagyon örülnénk, ha már megvalósult volna.

Légdeszka:

Praktikus? Nem jobban, mint egy átlag gördeszka. Menő? Nagyon! Snowboardon és szörfdeszkán sosem álltam, gördeszkán is csak egyszer, de az a néhány kék-zöld folt, amit röpke fél perc alatt szereztem, komoly jelzés volt számomra, hogy ez nem az én műfajom. Ennek ellenére, ha valaki piacra dobna egy hoverboardot, biztosan elkövetnék mindent, hogy magaménak tudhassak egyet belőle, és nem csak a „nosztalgia” miatt.

Úgy állunk jelenleg, hogy a Lexus állítólag dolgozik egy saját fejlesztésű légdeszkán, bár még nem sokat tudunk róla. Annyi biztos, hogy – akárcsak a korábbi kísérletek esetében – ők is szupravezetők-mágnesek segítségével óhajtják megvalósítani sokak álmát, amivel csak egy baj van: ha nem mágneses felületen használja az ember a hoverboardot, pont annyit ér, mint egy kerekek nélküli gördeszka. De legalább készül.

Önszárító dzseki:

Na, ez az, ami nem is készül egyelőre. Pedig amellett, hogy menő, még praktikus is. Hasznos tudna lenni, mikor az embert elkapja az eső hajnali fél kettő magasságában valahol, mondjuk Csillaghegy környékén, mikor az orra előtt megy el az éjszakai, és közel-távol nincs fedett megálló, ahova behúzódhatna. Esernyő pedig nyilván nincs kéznél, mert vagy otthon maradt, vagy a kocsmában, a becsületünk mellett a pulton.

Ráadásul a filmben szereplő ruhadarab hipp-hopp átszabta magát méretre, ami megint csak jól jönne, mikor tavasszal – miután elcsomagoltuk a téli kabátot – újra elővesszük az átmeneti dzsekit, és szomorúan konstatáljuk, hogy a karácsony utóhatásaként már nem ér össze cipzár. Hát, az önméretező kabát bármikor összeérne.

3D hologram:

Ehhez állunk talán a legközelebb, elég csak az idei E3-on a Microsoft által bemutatott HoloLens-re gondolni, mikor élőben láthattuk, ahogy a MineCraft világa – amiről egyébként már írtunk korábban – egy dohányzóasztal közepén épül fel. Persze ehhez szükség van egy speciális lencsére, de azért így is elég bizalomgerjesztő a cucc.

És hogy miért örülnénk a szabad szemmel is látható 3D hologramnak? Mert forradalmasíthatná a szórakoztatóipart, a telekommunikációt és sok más dolgot is. Én kifejezetten kíváncsi lennék egy ilyen technikával készült filmre; kicsit olyan lenne, mint egy színházi előadás, ahol ha Michael Bay bármit felrobbant, az senkinek nem fáj (fizikailag, persze).

Önbefűzős cipő:

A Nike év elején megígérte, hogy idén október 21-re, Marty McFly megérkezésére megcsinálja az Air Mag-ot, a cipőt, amibe elég belelépnünk, befűzi magát. Ez is inkább olyan dolog, mint a légdeszka: látványos, de nem túl hasznos – kivéve persze, ha az ember arra is lusta, hogy bekösse a saját cipőjét, mert abban az esetben nélkülözhetetlen eleme lesz a Nike új modellje a ruhatárának. Az mindenesetre biztos, hogy többet senki nem fog elesni a kicsomózódott cipőfűzőjében.

Repülő autó:

Vitán felül áll, hogy egy ilyet mindenki akar, akinek van jogsija, vagy szeretné, ha lenne, vagy csak egyszerűen ült már autóban életében. Nincsenek dugók, nincsenek csalinkázások két háztömb között, és a panoráma sem utolsó. Viszont sajnos ennek a fejlesztésnek nemcsak technikai, de jogi-engedélyezési korlátai is vannak. Mindenki tehetné le újra a légiközlekedési modullal kiegészített forgalmi vizsgát, a légiirányítók pedig kétségkívül megőrülnének a repülőgépek között fel-feltűnő Volkswagenektől és Suzukiktól. A KRESZ mint olyan értelmét vesztené, úgyhogy elég káoszos lenne a személyszállítás. De azért jó lenne kipróbálni, hogy milyen lecsapatni a Balatonra egy sörrel tömött csomagtartójú autóval, kétszáz méter magasan az M7-es felett.

5+1: a DeLorean

Attól most tekintsünk el, hogy ha nincs plutóniumunk, a DeLorean maximum porfogónak jó, mert a tény, hogy oda utazunk vele az időben, ahova nem szégyellünk, nagyon megmozgatja a fantáziát. Mennyire jó lenne néha hónap közepén elugrani következő hó 10-ére, és felvenni a fizetést előre, vagy egy átmulatott este után visszaugrani néhány órát és elkérni annak a lánynak a számát, akihez az első pár pohár előtt az önbizalom hiánya miatt, utána pedig már a beszéd- és járáskészség híján nem mentünk oda. Mindenesetre jó eséllyel borítékolható, hogy az időutazás még sokáig nem lesz lehetséges, ellenkező esetben a jövőbeli énem most megjelenne a hátam mögött, a hóna alatt egy légdeszkával.