Nő szájába síp nem való?

A téli sportok akció dús és agresszív királyának, a hokinak jót tenne, ha dolgozna benne játékvezetőnő. Ám csak akkor érdemes hölgyet alkalmazni a jégpályákon, ha bizonyítja rátermettségét és alkalmasságát.

Szerző: Földi Bence

Egészen meredek, de nem ördögtől való ötlettől volt hangos október végén a jégkoronggal foglalkozó szaksajtó. Az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) illetékesei ugyanis elárulták, szívesen látnának a világ legjobb bajnokságának meccsein női bírákat is.

Természetesen nem példa nélküli, hogy női játékvezetők bíráskodjanak férfi összecsapásokon a legkülönbözőbb csapatsportokban. Az észak-amerikai profi amerikai futball-liga (NFL) például áprilisban jelentette be, hogy Sarah Thomas személyében a 2015/2016-os szezonban nő is dirigálhat majd az NFL-meccseken.

Évtizedek óta téma

Aztán ott vannak a futball női sporijai is, akikkel kapcsolatban megannyi szidalmazás, szexista megnyilvánulás jut az eszünkbe. Ám amikor tavaly, egy, a női futball magyarországi helyzetével kapcsolatos cikkemben egy neve elhallgatását kérő játékvezetőnőt kérdeztem erről, nem volt ennyire borúlátó. Egyáltalán nem rossz a helyzet, főleg ahhoz képest, hogy a labdarúgás férfi sportág (volt), mondta, és szerinte természetes, hogy a nők részvételének van egyfajta elfogadási ideje.

Joy Johnston

Nos, igen, a hoki is klasszikus férfi sportág, amelyet persze már nők is űznek (magyarok például nem is rosszak benne, még Oroszországban is játszanak légiósaink). Mégis, elsőre furcsának tűnik, hogy férfi meccseken női bírókat alkalmazna az NHL, még akkor is, ha más sportágakban ez már megszokott. Az NHL vezetői is azzal érveltek, hogy az NFL-ben és az észak-amerikai profi kosárlabda-ligában (NBA) már nők is vezetnek meccseket. Ráadásul a hokis játékvezetőnők ötlete nem most pattant ki a fejekből, hiszen már évtizedek óta pedzegetik a sportágban.

Volt már nő, de nem az NHL-ben

1995-ben volt az első olyan férfi hokimeccs, amelyet Heather McDaniel személyében nő vezetett. McDaniel ezt követően évekig dolgozott alacsonyabb szintű ligákban. 1999-ben terhes lett és felhagyott a dirigálással – amely folytonos utazással is jár –, azóta voltaképpen nem is látott senki férfi meccsen játékvezetőnőt. Természetesen most is vannak rendkívül tehetséges bírónők, ám a férfi meccseken való részvételhez jó kapcsolatokra és zöld jelzésre van szükség.

Az NHL üzleti érdeke is azt kívánja meg, hogy legyen női játékvezető. Egy 2014-es kimutatás szerint a világ legjobb ligájának meccsre járó közönségében és rajongói táborában fokozatosan nő a hölgyek aránya, akkor a hokifanok harminc-negyven százaléka volt nő. Ezek a drukkerek nyilvánvalóan egyre kevesebb szexizmust és egyre nagyobb egyenlőséget szeretnének látni a jégcsarnokokban és azon kívül. Ebből a szempontból tehát mindenképpen érdemes lenne játékvezetőnőket alkalmazni az NHL-ben, hiszen így növelni lehetne a szimpatizánsok táborát.

Alkalmas kell legyen

Ám van, amire mindenképpen oda kellene figyelni. Az NHL játékvezetői szempontból nagyon más, mint a fent említett sportágak, ugyanis itt rengeteg az ütközés – a bírókkal is –, valamint a bunyó. A verekedő feleket természetesen szét kell választani és meg kell büntetni. Nos, erre megfelelő emberek is kellenek és egy-egy törékeny játékvezetőnő vagy vonalbírónő nem biztos, hogy képes lerángatni egy százhúsz kilós, kétméteres hokist egy másik, hasonló méretekkel rendelkező sporttársról. Persze vannak, akik szerint nincsenek veszélybe a játékvezetőnők: az Egyesült Arab Emírségekben hölgyként férfi meccseket dirigáló Joy Johnston azt mondta: persze, vannak viták, de nem nehéz kezelni ezeket. Kijelentette: „Ha egy férfi a feleségével vitázik, akkor is többnyire a nő nyer”.

Ennek ellenére azért nem lenne megfelelő afféle női kvótát bevezetni a sportág játékvezetői között. Ha megszabnánk, hogy iksz számú sporiból ipszilon számú legyen hölgy, a szakértelmet és a rátermettséget vágnánk sutba. Nem ártana a sportágnak, ha dolgozna a legmagasabb szinten is játékvezetőnő, ám nem szabad minden áron erre törekedni.