Nekem Budaörs – első és egyetlen rész

Nem Budapest, de majdnem. Város, de mégsem. Vannak, akik csak bevásárolni járnak ide, sokan pedig csak a Balcsira vezető úton találkoznak vele. Pedig érdemes letérni az autópályáról, és körbenézni a főváros nyugati kapujaként is számon tartott dimbes-dombos kisvárosban, Budaörsön.

Ha felteszik nekem a kérdést, hogy hová valósi vagyok, általában nehéz a válasz. Életem első tizenkét évét Újpesten éltem le, de laktam Óbudán és a nyóckerben is, számtalan garzonban Budapest belső kerületeiben, sőt, még Diósdon is, azonban ezen életszakaszok inkább a felejtendő kategóriába tartoznak. Hiába a matematikai fölény a budapesti kerületek javára, az én otthonom Budaörs. Ide kötnek az elsők, az egyetlenek és a legszebbek – amiket és akiket nem szeretnék elfelejteni.

Az első lakcímkártyámon is már a húsznegyvenes irányítószám állt, alatta a Károly király utcai cím. Akkoriban le sem szartam nem tudtam, hogy valójában egy Habsburg uralkodó lábnyomain lépkedek minden reggel a buszmegálló felé igyekezvén: 1921-ben itt indult el ugyanis IV. Károly (Magyarország utolsó királya) katonáival, hogy ismét megkísérelje visszaszerezni a trónt, immáron másodszor, és erőszakkal. Sopronból indultak vonattal, majd Budaörsön leszállva gyalog, illetve lóháton kívánták megközelíteni a fővárost, de Horthy Miklós csapatai már várták, és ebben az utcában, ki tudja, talán épp a Gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtárnál, vagy a Jancsi Sörözőnél (ahol az első nagy szerelmemet megismertem), rövid tűzpárbaj után megadásra kényszerítették a hatalomra éhes királyi erőket. Tehát ne feledd, ha a vasútállomást keresed, menj végig a Károly király utcán, át az autópálya felett a körforgalmú hídon, mely Európa első ilyen jellegű átkelője, aztán csak tovább egyenesen!

Budaörs alapvetően négy részre osztható: a Falu, a Lakó, a Hegy, illetve a negyedik, ami nemrégiben keletkezett, épp ezért még nem kapott elnevezést a helyi őslakosságtól (legalábbis én nem tudok róla). Nálam a Peremvidék nevet kapta, és ezzel is kezdeném a részletes bemutatást.

A Peremvidék

Ipari parkok és bevásárlóközpontok alkotják. A Falu és a Lakó népének leginkább a szerény, de biztos megélhetést, valamint az olcsó sört jelenti. A Hegy ide jár vásárolni. A pestiek itt állnak meg először pisilni/enni/tankolni a Balaton felé. Az én első munkahelyem is itt található.
A hirtelen, gomba módjára szaporodó multik iparűzési adójából származó temérdek bevétel miatt Budaörs még mindig a leggazdagabb magyar települések egyike. Annyira, hogy néhány éve véletlenül pont elkaptam a helyi tévécsatorna tudósítását egy önkormányzati ülésről, amelyen az egyik napirendi pont az volt, hogy mit csináljanak a rengeteg felhalmozott pénzzel, amit már nem tudnak elkölteni. Építettek hát belőle – többek közt – egy új városházát. Lehet szeretni vagy nem szeretni, de az tény, hogy egy undorító kis panelkockát váltott fel.

2710111121050331_budaors_varoshaza16

 

Nem véletlen, hogy a Falu és a Lakó határán álló városháza homlokzatán megtalálható németül is a felirat: Rathaus. Nem akarok hosszas történelmi leírásba kezdeni, arra ott a Wikipedia meg egyéb oldalak, de azt azért érdemes tudni, hogy a mai Budaörs területe az 1700-as években a Zichy család birtoka volt, akik sváb földműveseket hívtak ide letelepedni, ennek következtében egy igen jelentős számú német ajkú kisebbség jött létre. A II. világháború után innen deportálták őket elsőként, örök bűntudatot okozva ezzel – német nevén –  Wudersch-nek. Emléküket ma is számtalan helyen és módon őrzi a város, no és persze nem ritkák errefelé a germán hangzású családnevek sem.

A Hegy

A várost körülölelő magasabb tájegység, innen nézik a budaörsiek a tűzijátékot. A Hegyen lakó tehetősebb családok sarjai a szülők távollétében medencés házibulikat rendeznek, és szerencsés esetben meghívják a Falu és a Lakó ifjait is.
Leghíresebb része a Kőhegy, ahova ma már kényelmes lépcső vezet fel a zenélő kápolnához, ami mozgásérzékelői segítségével azonnal belekezd egy ízléses szentmartin-nótába, amint megközelíted.
Régen bezzeg nem így volt ez, embert próbáló gyötrelmek árán kellett felmásznunk a rengeteg piával a sziklákon, és nem zenélt nekünk, csak a szél (de az olyan igazi, sárkányozáshoz alkalmas), illetve mi magunk. Vannak fent barlangok is, egy nagy feszület, és – egyáltalán nem utolsó sorban -egy híres videoklip is készült itt:

A Lakó

Ide járnak a Faluból és a Hegyről, akik némi izgalomra vágynak. Vagy narkóért.
Ha busszal jössz, és elalszol, itt kelt fel a sofőr. Jellegzetes építészeti stílusban megalkotott, monumentális, szürke panelházak sűrű erdeje volt ez, ahol mindig zajlik az élet. A játszótereken sötétedés után különböző bandák szotyiztak, a kisboltok előtt munkások piáltak, és minden egyéb jellegzetessége megvolt ennek a lakótelepnek is éppúgy, mint egy fővárosinak.
Én is inkább ide jártam, ha unatkoztam. Aztán együtt unatkoztunk a haverokkal egy panellakás néhány négyzetméteres szobájában. És tudjátok, ki lakott a szomszédban? Hihetetlen, de az Ossian énekese, Paksi Endre.
Számos első és legszebb élményem kötődik ide is, egy részüket le sem merem írni, a többire pedig nem is nagyon emlékszem…

Budaors_2013jan20_04_lakotelep

A Falu

A központ, a „city”, az óváros. Mikor engem ide sodort az élet 13 évesen, a Falu még egyáltalán nem volt az a biztonságos és szépen rendezett, barátságos hely, mint ma. Este kifejezetten kerülendő volt gyalogszerrel, egyedül közlekedni a Templom téren és környékén, az alig kivilágított kis utcákban. Két ízben ki is raboltak akkoriban, bár a második esetnél utánam futottak, és visszaadták a zsákmányul szerzett üres pénztárcát és a fa nyakláncot. Azóta a helyzet rengeteget javult, a legendás falubéli bajkeverők már megkapták méltó büntetésüket. Egy időben annyira intenzív volt a helyi rendőrség tevékenysége, hogy egyszer még én is csücsültem a fogdában, teljesen ártatlanul. Ez volt az első ilyen élményem, és remélem, hogy az egyetlen is.
Hiába ez a Budakeszi járás legnépesebb települése, Budaörs elsősorban alvóváros, éjszaka az utcák néptelenek. Leginkább hétvégén láthatsz kocsmából hazafelé tartó, éneklő-üvöltöző fiatalokat, de az is sokkal konszolidáltabb, mint amit pl. a budapesti romkocsma negyedben tapasztalhatsz. Sokkal-sokkal…

183393
A Faluban túl sok lehetőséged nincs az éjszakai életre. Persze van jó néhány kocsma itt is, de ezeken kívül kevés az alternatíva. Az egyik a már említett Károly király utca elején található Ifi Klub, ahol leginkább a környékbeli amatőr zenekarok kapnak lehetőséget, de néha nagyobb neveket is sikerül elcsábítaniuk. Nem messze innen üzemel a Budaörsi Latinovits Színház (régebben Jókainak hívták) – egy alkalommal itt is voltam Subscribe koncerten. Reménykedésre ad okot a szórakozni vágyó „börsieknek”, hogy nemrégiben új helyre költözött a Templom térről a posta, és az egykor leányiskolaként is funkcionáló épület most PostART néven enged teret az igényesebb szórakozásra vágyóknak. Van itt állandó kiállítás, koncertek, irodalmi estek, színdarabok, dobkör, és jóféle sör.

Mindezeken kívül nem elhanyagolható tény, hogy Budaörs igazi körforgalom-nagyhatalom. Bármerre tévedsz, szinte biztos, hogy szembetalálod magad eggyel, némelyik pedig kifejezetten dekoratív is, sziklával, virágokkal díszítve. Ha másért nem, akkor ezért mindenképp érdemes ellátogatni ide, akár bringával is.

És ha igazán szerencsés vagy, talán Endre is szembejön a Károly király utcán.