Az Árpádok köztünk járnak?

„A legjobb barátnőm azt állítja, hogy ők az Árpád-házi királyok leszármazottai. Ti elhiszitek?” – olvasható a kérdés a méltán fantasztikus gyakorikerdesek.hu oldalon. Akármennyire is viccesnek tűnhet a felvetés, van némi jogosultsága. Persze azért nem kell túl komolyan venni!

Nézzük az elejéről. Volt ez az András, harmadik ezen a néven, a hét törzs ura és a birodalom védelmezője – a Turul vére. Történt azonban, hogy András 1301-ben hirtelen meghalt. A korabeli pletykák szerint egyébként egy itáliai komornyik mérgezte meg (nem vicc), de ez most nem érdekes. Fontos viszont, hogy  a király mindössze egyetlen leánygyermeket hagyott hátra, aki ráadásul apáca lett. Fiúk sehol. A történelemtudomány szerint ezzel visszavonhatatlanul kihalt az Árpád-ház. Abba most ne menjünk bele, hogy vannak, akik szerint már eleve András származása is gyanús volt, de ez a felvetés is jól mutatja a korszakkal kapcsolatban uralkodó bizonytalanságot. Akárhogy is, utána már egészen biztosan végük volt – legalábbis férfiágon. Mert ne feledjük, hogy az európai uralkodó- és nemesi házak tagjai a rengeteg házasság révén valójában egyetlen hatalmas rokonságba forrtak. (Az Árpádokat a magyar trónon követő Anjouk is leányágon formáltak jogot a koronára.) Ennek köszönhetően pedig valami egészen-egészen apró mértékben akár a mai napig tovább hordozhatták az Árpádok genetikai állományát.

Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője (!) és amatőr történész szerint például az angol trón jövendőbeli örököse, a még szinte csecsemő Lajos György is az Árpádok leszármazottja. „Már korábban is olvastam az Árpád-házi királyok és a brit uralkodóház összefonódásáról, de most visszavezettem az ősök kapcsolódását egészen Árpád fejedelemig, és meglepő végeredményre jutottam. A […] legifjabb brit királyi sarj nem más, mint Árpád vezér 42. leszármazottja.”

Árpád-házi Vilmos?

Árpád-házi Vilmos?

De itt egy másik példa: vannak, akik Habsburg Györgyig vezették le az Árpádok vérvonalát. Ez még persze nem jelenti azt, hogy ők maguk Árpádok is lennének. Ezzel az erővel ugyanis mindannyian felsorolhatatlanul sok család leszármazottjai (tagjai?) lehetnénk, csak a Jóisten tudja, hogy kiké. Benned, aki most éppen ezt a pár sort olvasod, talán van némi Bourbon vér is, talán van zsidó felmenőd, és még ez sem zárja ki, hogy 1/1000 részben mór vagy, vagy esetleg egy svéd halas kofa büszke génörököse. Az átlagember persze inkább a nemesi vérvonalakhoz való kapcsolódását kutatja szent áhítattal és némi hiszékenységgel. A „vér” ilyen formában való túlbecsülése azonban mindig sokkal inkább ideológiai kérdés volt, de ebbe inkább nem mennék bele, mert csak szomorkás dolgokra futna ki a dolog.

Vannak viszont olyan vicces figurák is, akik a fentieket nem tudomásul véve hirdetik önnön bolondságukat nagyságukat. Néhány évvel ezelőtt például egy nyomtatott szórólapot dobott be valaki a postaládánkba az alábbi (szöveghűen idemásolt) tartalommal:

„Tisztelt Hölgyem/Uram meghívjuk Önt az előadásom egyikére, mint Mátyás király helytartójának egyenes ági leszármazottja. Téma. A gazdasági válságban is van jövő, avagy a duplikáció hatástöbbszörözése. Időpont és helyszín egyeztetése a telefonszámon: 0620 …. „

Zavarbaejtő, ugye? Persze felhívni nem mertem, de a papírt mind a mai napig megőriztem, itt van a fali parafán, hogy mindig felvidítson. (Működik.)

Árpád-házi Daka József

Lássunk viszont egy igazi nagypályást! Daka József elképesztő története néhány éve járta körbe a netet. Eszerint (rövid összefoglaló következik Sliders-stílusban: ) a tatárjárás idején a mongol seregeket vezető rettegett Kadan kán békealkut kötött IV. Béla magyar királlyal. Az alku szerint a kán titokban (!) feleségül vette a király lányát, Jolandát. Cserébe a hódítók kivonultak az országból. Jolanda azonban furmányos egy szépség volt: rávette a vad hódítót, hogy mondjon le a tatár trónról (?), és költözzenek haza, Magyarországra. Ezt követően a pár Szeged városában telepedett le. Kadan megkeresztelkedett, és a neve betűit megkeverve lett belőle Daka. Hamarosan gyermekük is született: Árpád-házi Daka Béla. Az ő, és leszármazottai létezése évszázadokon keresztül őrzött családi államtitok volt. A hagyomány szerint ugyanis a mindenkori családfő csak a legidősebb fiú felnőtté válásakor adhatta tovább neki a titkot, így biztosítva a „királyi vérvonal” továbbélését. Ez mondjuk nem akadályozta meg őket abban, hogy a magyar történelem titkos formálóiként ne legyenek mindig nagyon-nagyon közel a tűzhöz: az egyik Daka például Hunyadi János étekmestere volt, egy másik pedig Kossuth Lajos titkos tanácsosa (és Petőfi legjobb barátja: a Nemzeti Dal első, dedikált példánya máig családi ereklye, hm).

Árpád-házi Daka József és a Nemzeti Dal

Fotó: Univerzum Klub (korábban: Heves Megyei Ufó Klub)

Talán a szegedi származásnak is köszönhető, hogy Horthy Miklós tudott a „királyi vérről” – és a történetben itt már Daka József szerepel. Koronázásának története álljon itt a saját szavaival:

„Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába. A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.  Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat ki. […] A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze. Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott. Ezt követően átmentünk a királyi palotába, és ott a trónteremben folytatódott a ceremónia. […] Nekem bele kellett ülni az ott elhelyezett trónszékbe, és ezután a bíboros úr is megáldott. A korona egész idő alatt a fejemen volt.  A trónszék ülő része aranyozott sújtású dísszel volt körül fonva. Egy aranyszálat észrevétlenül leszakítottam, még ma is őrzöm. A trónszék a háború alatt eltűnt, ez az aranyszál maradt belőle.„ (A teljes történetet itt olvashatjátok el.)

Józsi bácsi Árpád-házi Daka József 2010-ben végül írásban is benyújtotta a trónigényét a magyar országgyűlésnek („Látom, hogy a Habsburgok megint kezdenek mozgolódni, dühömben bejelentettem a trónigényem” – nyilatkozta), annak ellenére, hogy már nincs se trón, se királyság. A többiről nem is beszélve. Az akkor 92 éves idős bácsinak egyébként nincs gyermeke, így ha 1290-ben, vagy esetleg 1301-ben tényleg nem halt ki az Árpád-ház, a közeljövőben egészen biztosan ki fog. (Úgy tudom, még él.) Hát, Józsi bácsiról röviden ennyit.

Árpádok a Leventék ellen!

Ha azt hiszitek, itt a vége, akkor ez fájni fog. Nem elég ugyanis, hogy Árpád-házi Daka József soha nem jutott hozzá jogos örökségéhez, Magyarországhoz, élete vége felé még más trónkövetelőkkel is meg kellett (volna) küzdjön, persze csak elméleti síkon. Bemutatom nektek őfelségét, I. Leventét, a Levente-házból, aki Isten kegyelméből 2008 óta hazánk apostoli (!) uralkodója, és a tatárok óta a legnagyobb fenyegetés az Árpád(-Daka)-dinasztiára.

I__Levente_kiraly

Apostoli király

„Minden Magyarok Királya a közel 7 milliárd Földlakó barátja!”

I. Levente – akiről egyébként szintén nem lehet eldönteni, hogy vicc vagy orvosi eset – mégis elsősorban a magyar politikát veszi célba. Mivel a jelenleg fennálló rendszer nem túlságosan monarchiabarát, a királynak volna néhány követelése. Kívánja a budai Palota visszaszolgáltatását, kívánja az udvari költségvetés megszavazását, a katolikus papok nősülési jogát, valamint „Őfelsége óhaja egy intelligensebb világban való lét, melyben több a szeretet!” Lássuk be, ez szép. Királyunk honlapján számos beszédét visszaolvashatjuk, ha esetleg lemaradtunk volna róla, de akad itt egy rövid videóüzenet is. Tájékozódhatunk továbbá a királyi etikettről, a pozitív kommunikációról vagy a Magyar Királyi Párt legfrissebb híreiről. De nem szeretnék minden meglepetést leleplezni (ennek terjedelmi korlátai is vannak), a felfedezés örömét rátok hagyom! (Facebook, Twitter)

És hogy mi az egésznek a lényege?

Egyfelől semmi. Mármint ez az egész vérvonal dolog szerintem egy kicsit amolyan genetikai konteó. Másrészt viszont érdekes is lehet, amennyiben valaki a megfelelő hiteles okmányokkal tudja igazolni a nemesi/királyi származását. Teljes bizonyosságot ugyan azok sem jelenthetnek (mert a közokirat-hamisítás egyidős a papírgyártással), ráadásul azon túl, hogy kitehetjük, mint egy igazoló papírt a falunkra, nem megyünk vele semmire. A bevezetőben idézett lányból, még ha igaza lenne sem lesz soha neveletlen hercegnő, meg tündér királylány Monacoban. (Az mondjuk pont lehet, csak nem biztos, hogy úgy, ahogy ő elképzeli.) A történelemben mindig sok a kérdőjel, több mint szeretnénk, és nyilván mindig is lesznek olyanok, akik úgy vélik, ők a megfejtés, a hiányzó puzzle. Ettől talán kicsit komolyabban veszik magukat, megszalad a fantáziájuk, de ezért még nem kell őket bántani, velük is csak színesebb a világ. És ki tudja? Talán még igazuk is van.