Kabalablama

Szomorú bulldog, vidám róka, középkori lovag, plüssoroszlán, Gedeon és a Fradicsirke. Ezeknek a „kabalaállatoknak” lenne a feladatuk feltüzelni aranylábú labdarúgóinkat. Ami engem illet, utálom mindet, el is mondom röviden, hogy mi ennek az oka.

Valahogy a sportban már a kezdetektől fogva tartja magát ez a kabalaállat dolog. Valakik, valahol egyszer a fejükbe vették, hogy a csapatoknak szükségük van egy-egy csörgő sapkás bolondra, akik felnőtt ember létükre plüssbe öltöznek, és sokan mind a mai napig őszintén el is hiszik, hogy ezek a szegény bohócok fogják majd a sportolók és szurkolók lelkesedését, vagy a klub/ország renoméját az egekbe emelni. Pedig nagyon nem. Nagyon gázos ez az egész, és a Fradicsirke-ügy az, ami az elmúlt hetekben itthon is ráirányította a figyelmet erre a röhejes jelenségre. Mert őszintén: kit akarnak ezekkel a „barátságos, közönségbarát” figurákkal megszólítani? Gyerekeket akarnak a lelátókra csábítani? 2015-ben, amikor a kisiskolások inkább Walking Dead-et néznek a tabletjeiken, az iskolában pedig a legutóbbi Trónok Harca rész trancsírozásait elemzik műértve? Rossz hírem van: ha ez a generáció néz is még egyáltalán focit (mert egy részük biztosan), az maximum az El Clásico lehet. Nekik a CR, Messi, Ibra a sztárok, nem pedig Gedeon, az MTK libája. Vagy esetleg az idősebb generációkat akarják levenni a lábukról? Komolyan? Nekik már egy félidőnyi élvezhető játék is elég lenne, nekik sem kell a Fradicsirke, aki „akár egy félidőt is képes végigdekázni” (by Kubatov Gábor). Ha a Csirke erre képes, kapjon inkább játéklehetőséget maskara nélkül. A kluboknak pedig inkább csak a lassan mindenhol szerepet vállaló politikusok legyenek a kabalaállataik, ők legalább némi pénzt hoznak a házhoz. De lássuk szépen sorra, mi is a hazai felhozatal, szorongjunk együtt.

Szezám utca 129. (FTC)

Természetesen a Csirkével kell, hogy kezdjem, hiszen az utóbbi hetekben az MTVA mellett az új „Sas” volt az ország másik legmegbízhatóbb humorforrása. A Trollfoci nagyjából két hétig szinte csak ebből a perverz plüss-szörnyből élt, méghozzá igen jól. Egy dolgot szeretnék előre jelezni: Fradi szurkoló vagyok. Mégis, amikor Újpest polgármestere azt írta a Facebook-on, hogy ahányszor ránéz a Fradi kabalájára, „elfogja a röhögés”, hát, sajnos abszolút megértettem. Ilyenkor nincs mit tennünk, összeszorítjuk a fogunkat, tűrünk, és várjuk a jobb időket. Merthogy ez az izé olyan szinten menthetetlen, hogy arra nincsen szó. Nem mintha a régi nagyfejű Sast kedveltem volna (akit amúgy állítólag pénzes haknizásért rúgtak ki…!), de az legalább csak buta és felesleges volt… de ezt az újat egy óvodába például be nem engedném. Azért is mellényúlás az egész, mert az új, sas+labda kombós (ld. szakosztály címere) szobor a stadion előtt kifejezetten jól néz ki. De állítólag lesz némi ráncfelvarrás a Csirkén is, akit amúgy a Fradi-Újpest meccsen jól el is dugtak a szemek elől. Kérdés persze, hogy minek a ráncfelvarrás. Kukába vele! Jöjjön a régen beígért elő sas, az legalább vagány.

Go-go, Gedeon! (MTK)

Néhány villamosmegállóval arrébb is egy szárnyas az úr. Egy liba! Li-ba. Lássuk, miért erre vérszomjas fenevadra esett Magyarország legrégebbi csapatának választása: „Gedeon egy barátságos, boldog figura, akivel a mi szurkolóinknak szerettünk volna kedveskedni, és ezzel az eszközzel is minél több gyereket a stadionba vonzani” – nyilatkozta az egyik klubvezető. (Már megint a gyerekek. A felnőttekre amúgy miért nem gondolnak…?) A „barátságos, boldog” Gedeont egyébként egy facebookos közönségszavazáson választotta ki a csapat szurkolótábora. Állítólag azért, mert az ellenfelek szurkolói bizonyos elítélendő okok miatt gyakran gágogtak a csapat mérkőzésein, és a hazaiak úgy gondolkoztak, hogy ha nem tudnak a jelenség ellen tenni, az élére állnak, és megfordítják a dolog előjelét. Ez alapvetően becsülendő, de bennem az ilyen netes szavazások kapcsán mindig ott mocorog a kisördög. Amikor például az új miskolci villamosok színéről lehetett szavazni, a fradisták meglehetősen szervezetten hoztak össze egy zöld-fehér végeredményt. Bár a liba legalább kedvesnek mondható, inkább gyereknapra jó, focipályán fura.

XXIII. Leo (Honvéd)

Az oroszlán mindenki szerint menő állat, és azt gondolhatnánk, hogy nem is nagyon lehet vele mellényúlni. Pedig lehet ám, de még hogy! Kezdjük mindjárt a névvel. Mondjuk, hogy én egy klubtulajdonos vagyok. Ülök az irodámban, velem szemben egy fizetett kreatív, hallgatom a szakértői javaslatot. Legyen mondjuk, hm, hát oroszlán… (elvégre az a kispesti címerállat), legyen akkor Leo! Az „o”-nál már a küszöb fölött repült volna kifelé. Uncsi! Nem kell több Leo, az oroszlán! Ha rákeresek erre a névre a neten, csak brazil focistákat és kabalaoroszlánokat dob ki! Persze, értem én, hogy igazi oroszlánt nehéz lenne a meccsre vinni (amúgy is, minek?), marad tehát a plüss, ez rendben van. De amikor a szurkolók a szavazáson a „Leo” és a „CorLEOne” nevek közül választhatnak, az nagyon cinkes. Az valami nagyon béna önprovokáció. Sajnálom, szerintem ez megint csak gáz.Stopli, az ifis (Videoton)

Bevallom, én ezt a Stoplit először mókusnak néztem, de végül is mindegy. Szóval ez egy róka. Az van pedig, hogy a rókákkal vigyázni kell, hiszen már az állatos viccekben is általában ők járnak a legkevésbé rosszul. Ráadásul a többihez képest egy jobban koreografált videót is kapott: Stopli hatásosnak hazudható vágások során érkezik meg a töküres stadionba, ahol azonnal csinos táncoslányok gyűrűjében találja magát: indulhat a buli! Nyilván hatásosabb lett volna hatvanezer ember előtt körbefutni, de mégis, itt valahogy jobban sikerült elkapni ezt az ifis hangulatot, mint a többieknél. Merthogy Stopli kifejezetten ifjúsági kabala, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy felnőtt meccseken nem égetik magukat vele. Így végülis elmegy, hiszen soha nem fogjuk látni, hacsak nem vagyunk olyan székesfehérvári szülők, akik nem tudták rábeszélni a srácot, hogy inkább menjen el jégkorongozni az Alba Volánba. A videót speciel csak egy percig bírtam nézni, de nem Stopli, hanem a zene miatt. (sajnos valamiért nem tudtam embeddelni)

Kóbor lovag (Diósgyőr)

Idén januárban a DVTK honlapján is szavazhattak a szurkolók. Itt aztán maga az Ördög is indult, de sajnos csak 17%-ot kapott, ami legalább az egyházaknak megnyugtató eredmény lehet. (Persze az Ördöggel talán nehezebb is lenne gyerekeket becsábítani a lelátókra, bár nem vagyok szakértő.) Lucifer majdnem annyit kapott, mint az Oroszlán, de többet, mint a Főnix vagy a Tigris. Az Oroszlán egyébként még menő is lett volna, csak éppen Kispesten ugye van már egy. A Magyar Labdarúgás pedig maga Főnix: minden selejtezősorozat elején a hamvaiból születik újjá a remény. A Tigris viszont maximum a micimackós külcsínnel ütött volna. A diósgyőri szurkolók ehhez képest az élvonal legmeglepőbb kabaláját választották: egy Árpád-sávos lovas katonát. Értem én, hogy van a közelben egy vár, de szegény vitéznek ugyan mi köze van a focihoz? Elismerem, a kontráknál hasznos lehet, csak hát békeidőben szabálytalan lóháton támadni. És egyébként is: az milyen, hogy a kabalaállat egy ember! Na, ez a vacak meló, nem szendvicsemberként törtaranyat hirdetni a Vámház körúton fényes délben napszemcsi nélkül. Ha viszont onnan nézzük, hogy a magyar foci önmagában hagyományőrzés (hathárom!!!), akkor rendben van a dolog.

http://www.youtube.com/watch?v=M83ctOhlUfY?rel=0

A szomorú kutya (Szombathely)

A Haladás kabalaállatának becsületes neve: Bulldog. Ők legalább nem mentek bele felesleges körökbe, ezt könnyű megjegyezni, könnyű felismerni: egy bulldog gyártmányú kutyáról van szó. Bár megvallva az igazat, nekem kicsit olyan érzésem van, hogy ez volt a legolcsóbb leértékelt jelmez a boltban a farsangi időszak után, hát akkor legyen bulldog. A bulldogokról (azt hiszem egyébként tévesen) amúgy is az a közvélekedés, buta, de harapós fajta – mint az átlag magyar focista, szóval ez akár még stimmelhet is. De annyira lehangoló szegény, hogy bármilyen fotón látva legszívesebben elsírnám magam. Hát hogyan fog ez a szegény ebember bárkit is fellelkesíteni bármire? Egy öngyilkosnál talán ő lenne a mérleg nyelve. Videót a Bulldogról is találtam, de inkább nem linkelem be. Kár lenne.