Szabadlábon
Most, hogy- kisebb megszakításokkal- beköszöntött a jó idő, végre kiszakadhatunk a négy fal közül, és egy kávéval összekötött csevejre sem kell feltétlenül zárt helyet választanunk. Mi lehet jobb, mint egy nyári délutánon egy hangulatos teraszon kortyolgatni egy csésze cappuccinot, vagy este egy vidáman megvilágított romkocsma kertjében fröccsözni a barátokkal? Mondjuk, ha egy élményért nem kell fizetni. És mert Budapest elég nagyváros, alacsony költségvetéssel is tervezhetünk programokat, ami a fesztiválszezon közeledtével elég csábítóan hangzik.
A számomra legkedvesebb hely a sosem alvó Budapesten a Clark Ádám tér, azon belül is az Alagút tető. Nem tudnám pontosan megfogalmazni mi az, ami vonz benne, de nyugalom van, könnyen megközelíthető, és dacára annak, hogy egy körforgalom felett ülsz, csendes. Előtted a Lánchíd, feletted a vár, melletted a fogaskerekű. Ide jó kiülni és gondolkozni egy papír poharas kávéval, lelkizni egy jó baráttal, vagy borozni egy régen látott ismerőssel. Bár látványra van szebb, jobb nincs.
És ha már a látványnál tartunk, természetesen az első helyet a Citadella viszi, megkérdőjelezhetetlenül ver mindent vizuál kategóriában. Az egész város ott van előtted, fényes hídjaival, aranyszínű épületeivel, távoli tévétornyaival, neon reklámjaival. Ez Budapest lüktető profilképe, vibráló, ragyogó sokszínűsége, a jó itt lakni érzés az ok, amiért megéri megmászni a Gellért-hegyet. Kifejezetten esti hely, romantikus első randik tökéletes színtere és programja.
Nem csak helyszín, de külön program lehet az Erzsébet tér is, ahol reggeltől estig zajlik az élet. A város egész nyáron át tartó mini fesztiválközpontja, ahol tényleg mindent lehet, a nap bármely szakában. Kávészünet a felújított részen, vízipipa az óriáskerék mellett, deszkások és bringások mindenhol. Ücsöröghetsz padon, medence mellett, raklapon, lépcsőn, vagy hippiskedhetsz egy pokróccal a fűben. Folyamatos zsibongás, jövés-menés, megbeszélt és véletlenszerű találkozások, bejelentkezések és szelfik tere, ahol leggyakrabban bornyitót vagy cigipapírt kérnek.
Margitsziget: mindenki játszótere. Ha valaki elég sportos lelkületű és ehhez társat vagy társakat is talál, kiélheti maratoni vágyait a futópályán, de egy kockás pokrócos piknik a barátokkal, frizbivel, labdával vagy tollassal is remek időtöltés. Ahogy az esti iszogatás a parton vagy a színes zenélő szökőkút mellett. Persze ez is fent van a klasszikus első randis helyek listáján, a Zenélő kút – Japánkert – halastó része elég romantikus.
Az augusztusi fesztivált leszámítva nem túlzottan felkapott hely a Hajógyári sziget, talán leginkább a közelben élők járnak ki szívesen. Pedig séta közbeni beszélgetésre, fűben heverészésre, Duna parton kacsázásra tökéletesen alkalmas. Talán nem olyan látványos, de turistamentes övezet, amolyan csendes, pihenős, relaxálós, könyvet olvasgatós napokra.
Akárcsak a Kopaszi gát, ahol szintén nagyjából két lehetőség van: vagy a fűben, vagy a víz mellett ücsörögni. Azért szeretem ezeket a helyeket, mert mindenre jók, mély beszélgetésekre, első találkozásokra, baráti programokra, tulajdonképpen az ide érkezők fantáziája és szándéka határozza és tölti meg a teret. Meg a vízipipa illata, ritkán voltam ott úgy, hogy ne láttam volna legalább egy sisázó társaságot.
Budapest színes és kimeríthetetlen kínálata telis tele van a jobbnál jobb kiülős, szabadban szabadidőt töltős helyekkel. Szinte minden kerületnek megvannak a saját parkjai, csendes és titkos zegzugai, ami megadja a kontrasztot a városi létnek, ahova elvonulhat az ember a forgatag elől, vagy kiszakadhat egy kis időre a hajtós mindennapokból. A jó idő pedig pont jó idő ezeket végigjárni. Hiszen tudjátok: „Budapest nyáron sokkal szabadabb…”
